Újkenyér / Kisasszony havának 29. napja – Keresztelő Szent János fővételének emlékezete – a sebezhetőség megnyilvánulása

Nándorfehérvár – 1521

Újkenyér / Kisasszony havának 29. napja – Keresztelő Szent János fővételének emlékezete – a sebezhetőség megnyilvánulása

Nándorfehérvár – 1521  
Mohács – 1526  
Buda – 1541  
 
Mind ugyanazon a napon, melyek megmutatták, mennyire is védtelenek, erőtlenek, sebezhetőek vagyunk, ha az EGY-s-ÉG helyett a kétség, összefogás helyett az ármány az úr a Kárpát Hazában, Nemzetünk lelkében.
Mohács 500. évfordulójához közeledve a Történelmi Hadi Akadémia Alapítvány és a Bajvívó Magyarok Hagyományőrző és Sport Egyesület szervezésében előző vasárnap egy elszánt, a Hősök előtt tisztelgő lelkes zarándoksereg indult útnak a II. Báta – Mohács Lovagi Zarándoklat keretében, hogy a bátai Szent Vér kápolnától (ahová a középkorban több uralkodón kívül Hunyadi János is elzarándokolt) Mohácsig vezető embert próbáló úton engesztelést kérjen a Teremtőtől és Boldogasszonytól Hazánkra és Nemzetünkre.
(fényképek: TomQuick Fotográfia )
Legyen figyelmeztető fáklya ez a nap, az ádáz bestiaság (aranytálcán a Fényt hirdető mártír feje) megmutatkozása, hogy EGY irányba nézzünk – tartsunk – törekedjünk, vagyis Felfelé, az IstenAnya „ölelő karjai” felé.
 
Áldás van Teremtésünkön, áldás van Rajtunk!

Magvető Október 8-a, MAGyarok Nagyasszonya ünnep

Magvető Október 8-a, MAGyarok Nagyasszonya ünnep

Olvasós Boldogasszony másnapja. 1 éves évforduló.

Az 1038-as István-i Országfelajánlás (és vélhetően már évezredek óta) Boldogasszony (Istenanya) oltalmazója és segítője a MAGyarságnak (mint ahogy Szkíta Őseinknek, elődeinknek is), ezért kiemelt fontosságú tiszteletének és ünnepeinek megtartása, az ima, fohász, hálálkodás.
Ennek Fényében választottuk tavaly, egy esztendővel ezelőtt ezt a napot a Nógrád Vármegyei Szkíta Nemzetiségi Önkormányzatunk megalakítására, amely azóta töretlenül dolgozik és gyarapszik, erősödik és erősíti a Testvérönkormányzatokat és a közös Szövetséget.
Áldás van Teremtésünkön, áldás van Rajtunk!

Újkenyér / Kisasszony hava 15-e legnagyobb IstenAnya ünnepünk!

Újkenyér / Kisasszony hava 15-e legnagyobb IstenAnya ünnepünk!

Nagyboldogasszony napja, Mária Mennybevétele, az Országfelajánlás emlékezete.
Álljunk meg néhány pillanatra és kérjük Védelmezőnk (Patrona Hungariae) és Örökös Királynőnk (Regnum Marianum) áldását, oltalmát és segedelmét önMAGunkra, Kárpát Hazánkra.
„19. Látom és hallom, érzem és élem,* hogy a társadalom többségének támogatásával* Magyarország minden jogtípus alapján* megkérdőjelezhetetlenül és jogszerűen tér vissza,* a Magyar Szent Korona Működési Rendjéhez,* mely a Teremtői Renddel harmóniában rendezi* a társadalomirányítás rendszerét. „
/Magyar Teremtő Szer/ www.magyarteremtoszer.hu
Gyújtsunk gyertyát, mécsest, egy füstölőt, ajánljunk fel egy szál virágot Boldogasszony Anyánknak, Égi Nagy Patrónánknak!
Kérjük és kívánjuk, hogy a mai nap, Nagyboldogasszony ünnepe (mint sok más országban) legyen munkaszüneti nap, „pirosbetűs” ünnep – hogy méltó helyre kerüljön vissza évszázados örökségünk !
Áldás van Teremtésünkön, áldás van Rajtunk!

Tisztességes küzdelem – ki kiért harcol valójában?

Tisztességes küzdelem – ki kiért harcol valójában?

A szkíta népekre jellemző, például Mongóliában máig élő hagyomány a férfiemberek erőpróbáját tekintve az övbirkózás, amelynek ténylegesen szkíta-kori leletei is előkerültek.

Hidán Csaba történész a napokban megjelent, mongol és magyar rokonságot, párhuzamokat bemutató műsorban említ egy esetet, amikor Székelyföldön előadást tartva egy bácsi felszólalt, hogy maga is övbirkózott fiatal korában.

A beszélgetés itt megtekinthető (a szóban forgó részlet 14:30-tól)

Ennek párhuzama látható Szent László kun (besenyő) vitézzel vívott küzdelmében is (Fény és sötét harca), mint például többek között a Nógrád Vármegyében található Tereske templomának freskóján. (Ezen faluban élte élete jelentős részét Pál István, az utolsó palóc dudás is!).

Érdekesség, hogy szintén ehhez hasonló jelent játszódik le Jankovics Marcell: Fehérlófia című meséjében, ahol a bajTársak, Testvérek ekképpen döntik el, ki a legalkalmasabb a vezetésre, kit kövessenek az úton – a rontó erők legyőzésében.

Ez az eszköz nélküli, pusztán az erő és ERŐ használatára korlátozódó küzdelem valójában nem az ellenfél elpusztításáról, megalázásáról szól, hanem annak eldöntéséről, hogy éppen akkor, a helyzet pillanatában ki a jobb, ki képes valójában vezetni. A vesztes pedig, minden lázadás és ármányos fondorlat nélkül követi Társát az úton, a közös győzelem és megoldás felé.

Mindez méltó példája annak, hogy lehet és kell a gőgöt, a rátartiságot félretenni, és hogyan lesznek valóban alkalmas és rátermett vezetői egy Közös-s-Ég-nek.